Egy kis romantika még senkinek sem ártott meg, nemde? :) Bár lássuk be, Heavennek erre most nincs ideje... ahogy nekem se. :) Utolsó nagy hajrá, hölgyeim és uraim! :)

Mellette a szívem is másképp vert, kapkodva lélegeztem, mikor a közelemben volt, és egyre csak kiürült a fejemből minden gondolat. Vele együtt más ember voltam, egy olyan Heaven Donovan, aki odakinn, a Massey falain kívül lenni akartam. Hangosan nevettem a viccen, megborzongtam, valahányszor megérintett, és elmosolyodtam, amikor csak meghallottam a hangját. Be kellett vallanom, hogy vele boldog voltam. És minél jobban elengedtem magam mellette, annál jobban fájt, amikor éjjel egyedül maradtam a gondolataimmal, és azzal a suttogó hangocskával.